Változás= lehetőség avagy félelem

2017.07.12

Emlékszem egy interjúra Palkovics László oktatási államtitkárral, amikor az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozásáról és bevezetéséről beszélt a szakgimnáziumokban.

Szerinte nagyon jó lehetőség a pedagógus szakma számára hogy ők dolgozhatják ki, hogy mit, hogyan tanítsanak. Hangsúlyozta, hogy nagy szabadságuk van most, ettől pedig nem félni kellene, hanem megragadni és élni vele.

A szándék nem ördögtől való, a világ valóban nem kémiára, földrajzra és biológiára oszlik, hanem jelenségekre, amelyet meg kell tudni érteni. És ez a probléma centrikus megközelítés valóban üdvözölendő, ez a szemlélet sajnos tényleg hiánycikk volt eddig. A változás ugyanakkor mindig együtt jár sokaknál egy jó adag félelemmel és bizonytalansággal is. Hiszen van egy vagy több ismeretlen faktor, ami ellen a megszokás bizony sokszor sokkal nagyobb erővel bír.

De tegyük is fel a kérdést mindjárt magunknak: iskolai tanulmányaink alatt mikor is volt lehetőségünk arra, hogy megtapasztaljuk a kísérletezés örömét? Mikor volt egyáltalán választási lehetőségünk? Diákként mikor szólhattunk bele abba, hogy pl. hogy milyen tantárgyakat tanulunk napi 4-6-8 órában? Mikor kezdhettük el megízlelni a szabadság édes ízét és persze az azzal járó felelősség súlyát, hogy azután ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve valóban a lehetőségeket lássuk meg először a változásban és ne nyomasszon és ne nyomjon minket agyon az ismeretlen tényezők súlya, a sikertelenségtől/bukástól való rettegésről meg ne is beszéljünk?

Ma az órarend kialakítása kis hazánkban a diákok számára 0, azaz NULLA beleszólással valósul meg mintegy 13 éven át (általános iskola+középiskola). Megkérdeztem egy Kanadában tanuló ismerősöm gyermekét, náluk ez hogyan is működik.

A 16 éves Dia a kanadai Winnipeg St. Maurice School-jában töltött 10 hónapot. Az iskola fenntartási költségeit a szülők, az egyház és az állam közösen finanszírozza. Dia a 10. évfolyamon 7 kötelező tantárgyat tanult, heti összesen 42 órában: földrajzot, vallást, angolt, matematikát, egészségtant, testnevelést és a náluk már kidolgozott és bevezetett fizika+ biológia+ kémia összevonását.

VÁLASZTHATÓ tantárgyai a következők voltak: újságírás, dráma, animáció, weboldal készítése, kezdd el a saját vállalkozásodat, a jövő az üzletben van, karrierem tervezése valamint vitakészség fejlesztése. A választható tárgyak egy részét 1 teljes tanévre, míg másokat félévre vehették fel és próbálhatták ki a diákok.

Hogy ez mennyire tetszett Diának, arra talán a legjobb példa a válasza, amit arra kérdésre adott, hogy mit hozna haza szívesen ebből az iskolából?: - Én legszívesebben hazahoznám azt a törvényt, hogy lehessen választani tantárgyak közül, hogy melyiket akarod tanulni.

Valahogy van egy olyan érzésem, hogy ha folyamatosan módunkban áll választani, ha lehet próbálkozni, akkor talán a kudarctól való félelmünk sem növekszik akkorára, hogy már a próbálkozástól is visszariadjunk, nos, akkor talán nagyobb eséllyel látjuk meg a változásban a lehetőségeket és akkor valóban tudunk örülni a szabadságnak, mert nem hirtelen jött, zuhant ránk a semmiből, hanem volt időnk megízlelgetni, próbálgatni édes ízét.

2017. július, Mariann