Nemzetközi kitekintés - Dánia

2017.02.26

A dán oktatási rendszer a kreativitást, az innovativitást, valamint az elemző és kritikus gondolkodás fejlesztését tűzi célként maga elé. Ezt többek között azzal biztosítja, hogy az oktatásba iparági szakemberek is bekapcsolódnak, valamint azzal, hogy szoros az együttműködés az iskolák és az üzleti, tudományos, társadalmi és civil szervezetek között abból a célból, hogy a diákok a legfrissebb ismeretekhez is hozzájussanak és megismerhessék a legújabb munkaerő piaci trendeket.

A tanítás diák központú. Az oktatás előtérbe helyezi a nyílt vitát az órákon, valamint a diákok és tanárok közötti szoros együttműködést. Az oktatásban kombinálják a hagyományos előadói elemeket és a project munkát, mely során a tanár mint konzultáns vesz részt. Ennek célja, hogy a diákok aktív résztvételére és problémamegoldó készségeire nagyobb hangsúlyt helyezzenek, mintsem a passzív információ befogadásra. A project útján történő tanulási folyamat lehetővé teszi egyrészt az egyéni munkavégzést, másrészt a kis csoportos feldolgozást, valamint a nem tantárgyak mentén (interdiszciplináris) történő gondolkodást (ennek a finn oktatási rendszerben történő megjelenéséről lásd korábbi írásunkat itt). A hangsúly az új ismeretek gyakorlati, innovatív megoldásokba való átültetésén van.

Mit nyernek ezzel a diákok? Kiváló kommunikációs és együttműködési készségre tesznek szert, képesek lesznek a problémákat elemezni és megoldásfókuszúan megközelíteni. Megtanulnak önállóan és hatékonyan dolgozni amellett, hogy képesek csapatban is megtalálni a helyüket és a lehető legnagyobb hasznára válni a csapatnak.

A dán oktatási rendszer egyik legmeghatározóbb alapelve az élethosszig tartó tanulás, mivel ezt a demokratikus társadalomban való aktív résztvétel előfeltételének tekintik. A diákokat megilleti a jog a saját vélemény formálására, ugyanakkor kötelesek aktívan résztvenni az oktatásban.

Vannak kötelező és vannak szabadon választható tantárgyak, így a diákok az órarendjüket részben maguk állítják össze.

A diákok egyéni tanulási tervvel rendelkeznek, mely végigkíséri őket általános (integrált alapfokú és alsóbb középfokú) iskolai tanulmányaik során (6 év (0. évfolyam) - 16 év (9. évfolyam) / 17 év (10. választható évfolyam)). Ez tartalmazza a diák egyéni tanulmányi céljait, a kapcsolódó tevékenységét, fejlődését ezen egyéni célok tükrében, valamint azokat a lépéseket, amiket a diáknak, a tanárnak és esetleg a szülőknek meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezen egyéni célok teljesüljenek. Felsőbb években (8. évfolyamtól) az egyéni tanulási tervnek foglalkoznia kell a továbbtanulási és egyéb továbblépési lehetőségekkel és azzal, mit kell tenni annak érdekében, hogy a választott továbbtanulási út megvalósulhasson (pl. oktatási programokban való résztvétel, szükséges szociális és személyes/egyéni követelmények; terv azon diákok részére, akik nem állnak még készen a továbbtanulásra).

A diákoknak az általános iskolai tanulmányai (0-9./10. évfolyam) során tíz nemzeti tesztet kell kitölteniük meghatározott években, meghatározott tantárgyakból. A teszt kitöltése automatikusan alkalmazkodik a diák tudásához (ha helyes választ ad, következő kérdésnek nehezebb kérdést kap; ha nem helyes választ ad a kérdésre, a következő kérdés könnyebb lesz). A teszt értékelése is automatikus, így a tanároknak nem kell időt tölteni a javításával. A tesztek eredménye részét képezi a tanár és a diák közti folyamatos beszélgetésnek a gyermek tanulmányi célja felé történő haladásáról. A tesztek és azok eredménye titkos, a szülők csak egy írásos értékelést kapnak a tanároktól a teszt során nyújtott teljesítményről, magát a tesztet és annak eredményét csak a diák oszthatja meg velük.

A diákok gyakorlatilag a 9. és/vagy a 10. év végén tesznek záróvizsgát. A záróvizsga tárgyainak egy része kötelező, egy része választható. A záróvizsga országos szinten egységes.

Osztályzatot a diákok kétszer kapnak egy évben a 8. és 9. évfolyamon. Ezen iskolai forma elhagyásakor a diákok kapnak egy igazolást, tanúsítványt az iskolai évek alatt végzett tanulmányi tevékenységeikről, az utolsó osztályzataikról, a vizsgáik eredményeiről és a project-ek során nyújtott teljesítményükről.

Az általános iskolai (0-9./10. évfolyam) befejezése után a diákoknak többféle középiskola közül van lehetőségük választani, ha tovább szeretnének tanulni. A diákok kb. fele választja a felsőfokú tanulmányokra felkészítő két vagy három éves képzéseket (4 iskolatípus - általános középfokú képzés), a másik fele pedig szakképzést adó középiskolában (szakképző középfokú képzés) folytatja tanulmányait.

A középfokú képzések célja a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés mellett az egyén szociális és személyes készségeinek fejlesztése: önállóság, elemző készség, demokratikus és szociálisan tudatos állampolgárok nevelése globális kitekintéssel.

Az általános középiskolákban vannak kötelező, közös tantárgyak és vannak választható tantárgyak; ezen iskolák között vannak olyanok, amelyek az általános képzés mellett pénzügyi és gazdasági ismeretek átadásával is foglalkoznak és vannak olyanok, melyek az általános képzés mellett technikai, informatikai ismeretekre szakosodnak.

A szakképzést nyújtó középiskolák széles körű programokat kínálnak 1,5-5,5 éves időtartamban. A programok vegyítik az elméleti és a gyakorlati ismereteket, valamint a gazdasági élet szereplőinél folytatott gyakorlatot.

Miben más ez a rendszer, mint a hazai? A tanár-diák kapcsolat egész más szemléleten alapul: partneri kapcsolat, mely egymás kölcsönös tiszteletén és elfogadásán alapul. A tanár végigkíséri a gyermeket tanulmányai során és arra törekszik, hogy a gyerek megkapja azt a támogatást, amire szüksége van saját céljai eléréséhez. A gyerekeket nem stresszelik folyamatosan a jegyek, így nem abban a szellemben nőnek fel, hogy az értékük az elért jegyektől függ. Ráadásul nem a jegyekért tanulnak (hogy értékesebbnek érezzék magukat, elkerüljék a megbélyegzést, lenézést), hanem azért dolgoznak, mert tudják, mit szeretnének elérni és mit kell tenniük ennek érdekében. Ez segíti önállóságuk és felelősségtudatuk kialakulását és tekintettel van a gyerekek eltérő sebességű fejlődésére, érési folyamatára.

A tantárgyak bizonyos körének szabadon történő megválasztása megtanítja a gyerekeket dönteni és a döntéseik következményeivel szembenézni. További hozadéka ennek a rendszernek, hogy erősen hasonlít ahhoz a célállító és felkövető, értékelő rendszerhez, amely a munkaerő piacon jellemzi a mindennapokat.

Végül álljon itt néhány szó Szabó Dominiktől, aki saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent magyarként Dániában diáknak lenni:

"Itt a diákok ténylegesen résztvesznek az órán, ez amolyan párbeszédszerű. Nemcsak meghallgatjuk a tanárt és kész.

 A legtöbb diák biciklivel jár iskolába.

A bizalom a kulcsszó!!! Nem szabad hazudni, ezt saját bőrömön tapasztaltam."

2017. február, Regina

Kapoli Mariann & Simon Regina
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el