A debreceni nemzetközi iskoláról

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Számtalan sajtó orgánum foglalkozott az utóbbi időben azzal, hogy a kormány 2 milliárd forintot tervez költeni a debreceni nemzetközi iskola felépítésére.

Bár nem elhanyagolható körülmény, most mégsem beszélnék arról, hogy ez az iskola külső megjelenésében mennyire fog különbözni a többszáz, többezer állami iskolától. Arról viszont annál inkább, hogy ez az iskola tartalmilag miben lesz más, mint a megszokott állami iskolák.

Ahogy Öreg János, az iskola alapításáért és későbbi fenntartásáért felelős Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ (DENOK) ügyvezető igazgatója a HVG-nek elmondta:

"A teljes személyiségfejlesztést szem előtt tartó pedagógiai program a felfedezés alapú tanulásra összpontosít, ami a gyerekek kreativitását, kritikus gondolkodását erősíti. Fontos a korcsoportnak megfelelő tudásanyag elsajátítása, de talán még fontosabb a mai, egyre gyorsabban változó világban az, hogy a megfelelő készségeket fejlesszünk. A programban kiemelt helyet kap többek között a kollektív problémamegoldás, az együttműködés, a kreativitás, a reflektivitás."

Mintha saját magunkat hallanám a tekintetben, miként gondolkodunk arról, hogyan is kellene kinéznie az oktatási rendszer koncepciójának.

De én itt elvesztettem a fonalat. A kormány egy igazán jelentős összeget szán egy, azaz egy olyan iskola felépítésére, melynek koncepciója teljesen szembe megy az állami iskolákban alkalmazott szemlélettel.

Nem értem. Akkor most a kormány olyan dologra költ egy ekkora összeget, aminek a szükségességében nem hisz? Vagy mégis hisz benne (hiszen költ rá, és többek között ezzel szeretné a térség befektetési potenciálját növelni. "Az ide települő cégek menedzsmentje gyerekeinek ugyanis elismert nemzetközi oktatást kell biztosítani angol nyelven minden korosztály számára")? De akkor miért nem ezt az irányt látjuk érvényesülni a többi állami iskolában? Vagy netán ez megint a társadalmi kettészakadást erősíteni látszó lépés, hiszen a nem alacsony tandíj miatt csak egy privilegizált kör számára lesz elérhető? Aki majd képes lesz megfizetni a tandíjat, az magas színvonalú, nemzetközileg is elfogadható színvonalú képzést és tudást lesz képes megszerezni, akinek viszont erre anyagi tehetsége nincs, márpedig ez a nagytöbbség, az maradjon csak a gyerekeket tönkretevő, a nemzetközi munkaerőpiacon biztosan nem versenyképes tudást nyújtó iskolarendszerben, lehetőleg szakmát tanulva, hogy rájuk épülhessen a munka alapú gazdaságunk?

Valaki magyarázza már meg nekem, mint egy tíz éves gyereknek! Ha megkérdezi a 10 éves gyerekem, hogy ő miért nem járhat ilyen szuper iskolába, akkor mit mondjak neki? Adjam fel az elveimet és a fontosnak tartott értékeimet, és biztosítsam arról, hogy ne aggódjon, az ő iskolája is legalább olyan jó, mint ez lesz? Hogy neveljem őt az ország iránti szeretetre és hűségre, ha azt érzem, hogy az ország sem lojális hozzá, hozzánk? Valaki, magyarázza már meg nekem!

2017. október, Regina